Szeretetról...

2012.08.14 19:54

 

Sokan a kedves , közvetlen stílust már szeretetnek képzelik. A szeretet egy állapot, minnél tisztább valaki, annál jobban sugárzik belőle. A kedvesség, barátságosság, közvetlenség pedig egy tanult viselkedés. Aki kedves és közvetlen, még nem biztos hogy tud szeretni.

Szerelem. Nehéz ügy. A legtöbb öröm és katasztrófa ebben a kapcsolatban van az ember számára. Se túl közel, se túl távol, a középút a jó.
Őszinteség: Ennél fontosabb nincs. Enélkül szeretet sincs. Őszinteség, nyíltság a másik felé, befogadó képesség, odaadás, stb, együttérzés. Ebben a kapcsolatban minden nagyon fontos, mert ők sokat vannak együtt, és nagyon intenzív érzelmi kapcsolat tud kialakulni a felek között.
A szoros érzelmi kapcsolat nagyon sérülékeny. Sokan azt hiszik, hogy a partnerük mellett sok mindent megtehetnek, és sokan nem akarnak lemondani a függetlenségükről sem. Nem lehet két lovat megülni..Van kapcsolaton belüli szabadság természetesen, de az nem korlátlan, mint sokan szeretnék. Azt csinálok amit akarok: ez a sátáni elv hívogató szava, itt az a fontos hogy ne jöjjön létre az Egység.. Sokan azt hiszik, lehet barátjuk vagy barátnőjük a párjuk mellet, vagy ha flörtölgetnek az nem számít, azt viselje szó nélkül a partner.

Leszögezem, nincs nő-férfi barátság. Egyik mindig többet akar. Férfi-nő között vagy szerelmi kapcsolat lehet, vagy felebaráti , emberi szeretet, amikor nem az számít, milyen testben él valaki, hanem csak az embert látjuk a másikban.
Aki lelki szeretettel szereti a partnerét, az nem flörtöl, hanem emberi szeretettel közeledik másokhoz. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy viselkedésünkkel ne legyünk félreérthetők, ne okozzunk lelki fájdalmat, bizonytalanságot , kétséget a párunknak, azzal folyamatos konfliktust okozva. A negatív energiák folyamatosan lesben állnak, arra várva, mikor gyengül meg a szeretet, hogy alattomos aknamunkájukat érvényesíthessék.
Az igazi szerelembe, semmilyen kihágás, füllentés nem fér bele. Nem véletlen tart rövid ideig, az íratlan törvények betartása erre a kapcsolatra is vonatkozik.

 

 

Jó ha nem alakul ki túlzott függőség. A túlzott függőséget őszinteséggel, és megbízhatósággal lehet kivédeni. Ha egy ember megbízható és őszinte, ezt a partnere egyszerűen zsigerből megérzi.. Ha ez a két fontos dolog kölcsönös, a kapcsolat szilárd alapokon nyugszik, és semmi zavar nem fog támadni, addig amíg mindketten betartják a játékszabályokat.
A szabályok felrúgása bizonytalanságérzéssel  jár annál a félnél, akit megrövidítettek azzal, hogy megengednek maguknak több dolgot, ami egy párkapcsolatot megzavarhat.
Az én és te, MI-vé alakul át, de az hogy együtt, még nem jelenti azt, hogy valaki levegőt se kapjon, olyan szoros pórázon van tartva.
Fent kell tartani az egyensúlyt, és ehhez két egész ember kell, kölcsönös érdeklődéssel.
De az őszinteségnél nincs fontosabb, és annál hogy meg merjük osztani magunkat a párunkkal.

Vannak akik nagyon be vannak zárkózva, nehéz hozzájuk férni. Idővel lehet hogy megnyílnak, de ők lehet hogy nem kaptak elég szeretetet és nem is tudják kimutatni megfelelően, és nagyon valószínű, hogy nem is tudják értékelni..

 

 

 

 

Vannak akikből hiányzik a beleérző képesség, nem gondolnak bele hogy a cselekedeteik mit váltanak ki a másikból. Nem hiányozhat a kapcsolatokból az együttérzés, mert ha másokat annyira különállónak tartunk, akkor soha nem fogjuk megismerni az Egység élményét, ami végsősoron a szeretet.